Francia etikett: útmutató az étkezési szokásokhoz, társasági illemszabályokhoz és egyebekhez

Francia illemszabályok és szokások köszönéskor

A köszönés minden kultúrában kulcsfontosságú, hiszen egy jó első benyomás rengeteget számít!

Kézfogás és arcra puszi

Mielőtt nagyon kiborulna a fura francia szokásoktól had meséljek el egy rövid történetet! Amikor 15 évesen először jártam az Egyesült Államokban, a fogadó családom kint várt a reptéren. Automatikusan két puszival köszöntöttem őket — la bise, quoi! — mit ne mondjak, el is kerekedett a szemük! Ők egy ölelésre számítottak! Persze aztán jót nevettünk az egészen!

Arra akarok kilyukadni, hogy ilyen bakik bizony megesnek... sőt, szerves részei a kulturális élménynek. Kár sokáig pörögni rajtuk. De itt van pár tipp vész esetére.

A franciáknál nagy divat a “bise,” azok az arcra puszik, ahol sikkesen csak az orcákat érintjük össze - és amikből számtalan helyzetkomikum adódik a romantikus filmekben. Ne lepődjön meg ha Franciaországban egy barátja, közeli ismerőse mindkét orcájára puszit ad. Igen, mind a kettőre! Sőt, a puszik mennyisége tájegységenként változik - de ne bonyolódjunk ennyire bele.

Azt pedig, hogy jobbról vagy balról pusziszkodunk először, még maguk a franciák is eltévesztik néha.

Ha ön inkább távolságtartó típus, egy kézfogás is megteszi. Ez azonban sokkal formálisabb, és leginkább üzleti környezetben fordul elő, vagy ha először találkozik valakivel. Bárhogy is köszön, arra ügyeljen, hogy lepacsizni a franciáknál nem igen szokás.

Megszólítás és egyéb formaságok

A franciák egyszerűen imádják a megszólításokat! Gondoljon rájuk úgy, mint egy viselhető kitüntetésre: “Monsieur” az uraknak, “Madame” a hölgyeknek, és “Mademoiselle” a hajadonoknak. Bár most, hogy ez így szóba jött, a “Mademoiselle” megszólítástól lehet, hogy hamarosan el kell köszönnünk. Íme a részletek!

Ha kétségei vannak, inkább maradjon formális. Kezdjen inkább magázódva, “vous”-val, s csak azután tegeződjön, hogy erre engedélyt kap. Ez nem puszta formalitás, hanem a tisztelet kimutatása is.

Mit kerüljön el, amikor franciákat üdvözöl

Most, hogy tudja, mit kell csinálnia, itt az ideje, hogy azt is megtudja: mit NE csináljon! Ne legyen túl gyorsan túl közvetlen! Ha túl korán lesz túl barátságos, esetleg még azt mondják: “On a pas gardé les cochons/les vaches ensemble” (Nem őriztünk együtt disznót/tehenet), ami annyit tesz, hogy olyan jóban azért nem vagyunk.

Egy amerikai talán azt gondolhatja, hogy egy jó nagy, mackós ölelés a barátságosság jele, a franciák azonban úgy tartják, hogy az túl megy a személyeskedés határán. Így van - a túlzott cimborálás nem divat, a francia emberek ennél távolságtartóbbak. Kerülje azt is, hogy valakit a keresztnevén szólítson - ha csak nem hatalmazzák fel rá.

Francia étkezési illemszabályok

Ki nem hallott még a francia gasztronómiáról? Ahogy más országokban, az étkezés a helyi kultúra szerves része, s mint olyannak, ennek is megvannak a saját maga szokásai!

Általános asztali és étkezési szabályok

Mindenek előtt: az evőeszközök — amiről mindig ez a jelenet jut eszembe. Villa bal kézben, kés a jobban. Tartsa a kezét az asztalon, de ne könyököljön. Érti már? Très bien!

Ami a bort illeti - nos, az mindig lesz az asztalon, és általában a házigazda fog önteni Önnek. Ha nem - hát várjon türelemmel! Ha saját magának tölt, az olyan... impoli, kapkodós.

Márpedig a franciák egyáltalán nem kapkodnak, ha ételről vagy italról van szó. Szocializálódni járnak az éttermekbe, és amikor kimozdulnak, annak megadják a módját.

Éttermi etikett

Franciaországban remek éttermek vannak, így igazán kiváló ötlet olykor házon kívül vacsorázni.

Amikor belép, üdvözölje a személyzetet egy rövid “Bonjour!”-ral!

Rendelés közben ne tegyen fel sok kérdést, és lehetőleg ne kérje az étel összetevőinek cseréjét, hacsak nincs valami komoly allergiája. A kiválasztott ételt rendelje meg magabiztosan, és higyje el - a franciák értik az ételkészítés módját.

Ha másokkal közösen étkezik, várja meg, amíg mindenki megkapja az ételét, és csak azután kezdjen enni, hogy valaki szájából elhangzik a “Bon appétit”. Ez eleinte nehéz lesz, főleg, mert nem egyszerre érkeznek az ételek, de a francia étkezési etikett szerves része. Előfordulhat, hogy valaki, aki még nem kapta meg a fogását, azt mondja, ne várjanak őrá. Ilyen esetben nyugodtan elkezdheti az étkezést.

A borravaló nem kötelező. Most, hogy ezt leszögeztük, mindig kedves gesztus egy pár centet ráhagyni a számlára, ha meg volt elégedve a kiszolgálással (csak figyelmeztetésképpen: lehet, hogy lesz mit kifogásolnia). Mikor az amerikai párom Európába költözött, meglepte, hogy aprót hagyni borravaló gyanánt egyáltalán nem sértő.

Otthoni meghívások

Sikerült összebarátkoznia egy franciával, aki meghívta az otthonába? Bravo!

A legfontosabb: sose állítson be üres kézzel! Vigyen valami apróságot - egy üveg bort, virágot (de ne krizantémot, az temetői virág!), vagy egy doboz csokit. Megkérdezheti vendéglátóját, hogy gondoskodjon -e Ön a desszertről, vagy mit hozzon a vacsorához?

Várja meg, amíg mindenki asztalhoz ül - csak azután kezdjen el szedni magának. Bátran fogadja el, ha repetával kínálják - az ugyanis annak a jele, hogy ízlett az étel. Igazából repetázni a legjobb bók, amit csak adhat.

A francia társalgási stílus

Pontosság és egyenesség a francia kultúrában

Paradoxonnak tűnhet, de a franciák kifogástalan modorral, mégis direkten, köntörfalazás nélkül adják tudtunkra, hogy mit gondolnak. Igazi művészet, de tényleg! Jó kiindulási pont a “s’il vous plaît” és “merci” kifejezések használata, amikor csak indokolt a párbeszéd során.

Ne féljen megmondani a véleményét! A franciák értékelik az őszinteséget, amíg az egy elfogadható, visszafogott hangnemben érkezik.

Ez az őszinteség néha sokkoló lehet olyanoknak, akik inkább kerülgetik a forró kását. Például, ha felpróbál egy ruhát, az amerikai barátai biztosan körülrajongják majd, hogy milyen jól áll önnek, míg a franciáktól cseppet sem ritka az "Eredeti, de én nem hordanék ilyet", vagy a "Nem igazán előnyös" hozzászólás.

Témák csevegéshez és társalgáshoz

Hová is lennénk small-talk nélkül?! Hiszen annyira kézenfekvő, mikor új kapcsolatokat próbálunk kialakítani!

Franciaországban sincs ez másképp. A csevegés során maradjon biztonságos terepen: beszélgessen étkezésről, művészetről, kultúráról. A franciák szeretnek a legutóbbi kulináris élményükről, vagy egy trendi múzeumban tett látogatásukról csevegni.

Nagyon fontos, hogy kerülje az alábbi témákat: politika, vallás és pénz. Ezek egyenesen tabunak számítanak Franciaországban, még közeli barátok között is! Persze, ha parázsvitává szítana egy kellemes vacsorát, hát lelke rajta! Lehet, hogy éppen az lesz remek alkalom francia nyelvtudása fejlesztésére!

A non-verbális jelek fontossága

Itt fogható meg legjobban az a híres "je ne sais quoi", különösen akkor, ha francia beszédkészsége még csak alapszintű. Ha mélyebben érdekli a téma, ajánlom figyelmébe ezt a cikket a testbeszéd és egyéb metakommunikációs jelek értelmezéséről a különböző országokban.

Sok minden kifejezhető egy pillantással, egy jól időzített vállrándítással, de akár azzal is, ahogyan tartja magát. Fokozottan figyeljen oda a testbeszédre: a keresztbe tett karok például zárkózottságra utalhatnak, egy mosoly viszont kapukat (és szíveket) tárhat ki, még az üzleti életben is.

Ha többet szeretne megtudni a francia üzleti etikettről, feltétlenül olvassa el ezt a cikket!

Francia dress code és megjelenés

A franciák divatérzéke

A francia divat legalább olyan népszerű, mint a francia konyha. Sőt, az öltözködés a franciáknál nemzeti sport - olyannyira, hogy még az Olimpiát is befolyásolta!

A titok a (ránézésre) könnyed stílus, erőlködés nélküli elegancia - ami ironikus módon rengeteg erőfeszítés árán érhető csak el. Gondolkodjon klasszikus darabokban - amik úgy mutatnak, mintha csak magára kapott volna valamit, holott egy órán át készülődött. Nézze meg ezt a videót hogy jobban értse a Párizsi Trendet! Ne mutasson túl sokat, és ne is legyen hivalkodó.

Alkalomhoz illő öltözet

Az alkalomhoz illően öltözködni egyenesen kötelező! Természetesen ezt is művészi szinten űzik a franciák. Főben járó bűn pizsamában és papucsban utcára menni, még ha a piacra egy bagettért szalad is le az ember!

Könnyed sétára indul a pékségbe? Kapjon fel valami egyszerű, de stílusos darabot, mint egy jól szabott farmer és egy divatos póló. Nagyobb eseményre indul? Viseljen ruhát, elegánsabb egyberészest, vagy kosztümöt. Az állásinterjút pedig tisztelje meg azzal, hogy formális, hivatali öltözékben jelenik meg.

Inkább legyen túl-, mint alulöltözött.

A helyes megjelenés kulturális jelentősége

Az öltözködés Franciaországban jóval többről szól, mint hogy jól nézzen ki - így fejezi ki a tiszteletét. A megfelelő öltözetben megjelenni egy eseményen azt mutatja, hogy magát a rendezvényt, és az ott részt vevő embereket is komolyan veszi.

Alaposan gondolja át tehát a ruhatárát. Végtére is Franciaországban az öltözködés az etikett része.

Francia társasági etikett és szokások

Pontosság Franciaországban

Jómagam francia vagyok, mégis szeretem a pontosságot - biztosan a skandináv felmenőimtől örököltem. Franciaországban még manapság is sikkes 10-15 percet késni a társas összejövetelekről. Annál többet késni már szemtelenség, előbb érkezni pedig teljesen felesleges...

Viszont hivatalos és üzleti eseményekre érkezzen időben!

Ajándékozás

Mint számos más kultúrában, a “cadeau” - vagyis az ajándék - a társasági etikett része. Ha valakit az otthonában látogat meg, akkor mindenképpen vigyen valami apróságot. Nem kell semmi túl személyes, vagy hivalkodó - maradjon a klasszikus vonalon: virág, csoki, vagy igazából bármi, amit meg lehet enni.

Ha ajándékot kap, azonnal bontsa ki, különben úgy tűnik, mintha nem érdekelné. Mutassa ki, hogy értékeli a gesztust: egy szívből jövő “merci beaucoup” éppen megfelelő.

Nyilvános viselkedés

Sajnálom, ha ezzel lelombozok pár olvasót, de a helyes viselkedési forma Franciaországban nagy nyilvánosság előtt a diszkréció. Hangos beszélgetés közterületen? Non, merci. A franciák szeretik a csendet maguk körül, főként a tömegközlekedési eszközökön.

Ha megtiszteli a közös tereket azzal, hogy visszafogottan beszél, akkor tökéletesen be fog illeszkedni.

Az érintés viszont egészen más tészta - elvégre Franciaország mégis csak a romantika fellegvára! A szerelmes párok szégyentelenül csókolóznak és ölelkeznek az utcán! Hallgassa meg ezt a dalt, és megérti.

Voilà, chers lecteurs ! Most már készen áll rá, hogy elnavigáljon a francia etikett olykor zavaros vizein!

De fordítsuk komolyra a szót. Előfordulhat, hogy elszúrja? Hát persze! Még a franciák is elvétik olykor-olykor. Két puszit ad olyannak, akinek hármat kellene? Ez szinte egészen biztos. De ez is a móka része n’est-ce pas? Mert végül is nem a tökéletes kivitelezés, hanem a szándék a fontos.

Ne feledje - ha hibázik, csak mosolyogjon és mondja őszintén: “Je suis désolé”!

További érdekes cikkeket és hasznos francia szószedeteket talál a blogunkon. Most pedig irány, ültesse gyakorlatba a fenti ismereteket!